HTML

Pro apró

Gyakran fordulok meg olyan helyeken, amelyeket sajnálom, hogy mások nem ismernek. Ezek a helyek általában kicsik, ott az emberek barátságosak, beszélgetősek. De amúgy is szeretem, ha észrevesszük az aprót, ha az szép és jó. Aztán vannak apró tárgyak, események, jelenségek,... Na, ezekről kellene itt írni!

Friss topikok

Címkék

Archívum

Elvesztett telefon hazatér

2013.07.15. 22:11 mbemba

Szombaton elvesztettem telefonomat. Lemondtam róla. Nem keseredtem el nagyon-nagyon, mert a számok többsége megvolt, a többi visszaszerezhető volt. De persze a bosszúság, az utánajárás, a reménytelen keresés (újra bejárni az újpesti teszkó egy részét, a kinti padot megnézni), szóval van nagyobb öröm. Aztán ott van az önvád is (Mekkora barom vagyok, HRRRRRR!).

Az új készülék 2-3 óra múlva máris a kézben. Esély az új életre, ígéret az ésszerűbb használatra, a nagyobb rendre, satöbbi.

Másnap reggelre már-már el is felejtődött a keserű história, mikor megszólal Bori telefonja: ,,Tudja Ön, hogy kié a ... telefon?"

Így! :)

Egy-két órára rá találkozás Újpest-központban egy bkv-inges emberrel, telefonátadás, mosoly, köszönet, bizalom. Megyünk tovább.

Szólj hozzá!

Címkék: segítség köszönet

Jó tett helyében

2013.07.06. 18:00 mbemba

20130704802.jpgÓbudán karikáztunk, s gondoltam megmutatom unokahúgomnak milyen egy finom reggeli. Nem kockáztattam, egyik kedvenc rétesezőmhöz mentünk.

Van ott mindenféle rétes: meggyes, mákos, meggyes-mákos,... s túros-kapros. Pont ezen kezdtünk el diskurálni az eladóval, említvén, hogy Erdélyben, de menő dolog a kapros töltelék. Az egyszerre sütő, egyszerre pultos srác afelől érdeklődött, hogy arrafelé sósan vagy édesen eszik az emberek, merthogy itt csak édesen eszik meg – míg sós volt senki nem ette. Említettük azt is mindketten, hogy a kapros-ordás palacsintánál nincsen jobb.

A lényeg az, hogy annyit diskuráltunk míg fizetés nélkül mentem el a római romokra majszolni, s a rögtönzött Krúdy fényképkiállítást megnézni. S mivel a kezemben csak a rétes volt, apró nem zörgött, így beugrott, hogy talán nem fizettem. Visszamentem, emberünk pedig utánanézett, s megállapította, hogy valóban elmaradt a négy rétes kifizetése (egy darab 220 forint).

A pénzt természetesen elfogadta, de azon nyomban kezembe nyomott egy tasaknyi még meleg sajtos pogácsát, Egyet-egyet megettünk Zsófimmal, a többit hazavittük, s elmeséltük mindenkinek, hogy hol jó rétest kajálni.

Kézzel húzott házi rétes, 220 forint, Óbuda, Polgár utca 7., valahol a Flórián központ és a Fő tér között, egy tízemeletes földszintjén, római romokkal szemben.

Szólj hozzá!

Címkék: rétes óbuda

süti beállítások módosítása